Ha megkérdeznélek Téged, kamaszkorodban mi volt a véleményed a tanárodról, mit mondanál? Őszintén!
Ha jól gondolom, egész biztosan a válaszok között lenne, hogy:
Túl szigorú volt.
Irdatlan mennyiségű tanulnivalót adott nap mint nap.
Élvezettel osztogatta az egyeseket.
Nem hallgatott meg.
Nem is ember, egy robot!
Felnőttként azonban az ember átértékel mindent. Igen, még a tanárokat is.
Igen, a saját kárán.
Meglibbentett a motivációhiány szele
Amint tudod, jómagam is oktatok. Az Etikus Hacker Mentorprogram
( link:https://www.webshield.hu/termek/etikus-hacker-mentorprogram/) során vezetem be a tanulni vágyókat a hackelés művészetébe.
Amikor megszületett a gondolat a fejemben, hogy át szeretném adni a tudásomat, gyerekjátéknak tűnt az egész.
Mi kellhet a programhoz?
Diák.
Képernyővideók.
Vlogok.
Blogbejegyzések.
A szakmai tudásom.
Sima ügy! — gondoltam.
Elhamarkodott kijelentés volt…
Mert bár megvan a szakmai tudásom, a diák, és a videók, azért ez a simánál kicsit bonyolultabb feladat.
Már ha igazán jól akarod csinálni.
És itt jönnek képbe a tanárok, akik minden egyes napra, minden egyes órára felkészülnek egy új tananyaggal. Ez nekünk, a diákoknak oly természetes, és nem látjuk, mennyi energiát, időt, tanulást fektetnek bele egy-egy napra való felkészülésbe.
A szó pedig, ami eszembe jut róluk: a tisztelet.
Folyamatosan új tananyagot összeállítani sokkal összetettebb annál, mint valaha gondoltam.
Hiszen:
- Nem lehetek hiteltelen.
- Nem beszélhetek hülyeségeket.
- A felületes felkészülés kizárt, mindent aprólékosan, a kezdők számára is érthető formában kell előre kidolgoznom.
- Minden információnak hasznosnak kell lennie.
A programom 4 modulból áll, az első modul végére a végkimerülés fázisát súroltam.
Kiégtem.
Nem úgy törődtem az ügyfeleimmel, ahogy addig.
A motivációt, mint fogalmat pedig hírből sem ismertem. Köddé vált. Helyette viszont kaptam a vállaimra ólomsúlyú tornyokat és csak arra vártam, mikor roppanok össze alattuk.
Ezen a ponton már tudtam, hogy szünetet kell tartanom. Picit ki kell törnöm a mókuskerékből és valahogy el kell érnem, hogy újra felszívjam magam, hogy folytathassam a programot.
Időt kértem a tanítványaimtól.
Szörfözésből motiváció
Volt időm gondolkozni például azon, hogyan lehetséges, hogy mindig találok hibát a rendszerekben?
Arra jöttem rá, hogy a válasz az oktatás milyenségében rejlik. Nem kapod meg azt a tudást, amelyet ha hasznosítanál, nem szembesülnék folyamatosan hibákkal.
Lássuk, milyen lehetőségeid vannak a tudás megszerzésére?
- Ha programozó szeretnél lenni, tanulhatsz például iskolában.
De!
Ott nem mondják el Neked, hogy mire figyelj oda biztonságilag.
- Tanulhatsz szakmai könyvekből. Ami kezdésnek nem rossz.
De!
Csurig van biztonságilag pocsék példákkal. Ha a könyvekben leírtak szerint próbálnád megvédeni a weboldaladat, egész biztos két perc alatt feltörnék.
Tényleg nincs jó tananyag?
Utána kellett járnom.
Találtam is egy oktatási oldalt, ami arról szólt, hogyan írj olyan biztonságos weboldalt, ami ellenáll a hackerek támadásának.
Már a tartalomnál fogtam a fejem. Volt némi rossz előérzetem, de belenézve pár videóba éreztem igazán, hogy hatalmas a baj…
Nem fogok a konkurenciáról (?) rosszat mondani (se jót), de ha érdekel, hány sebből vérzik a „tananyag”, nézd meg ezt a videót:
Ahogy néztem ezt az „oktató” videót, tudtam és éreztem, hogy ha valamiért, hát pont a hasonlóan „kiemelkedő, minőségi” tananyagok miatt kell erőt vennem magamon és folytatni az EHM-et.
Feltámadt az elveszettnek hitt motivációm
Ez volt az, ami újra löketet adott nekem.
Véget vetettem a kényszerpihenőmnek és újult erővel vágok bele a tananyagok összeállításába!
Mi a tanulság?
Ha biztonsággal szeretnél tanulni, kezeld fenntartásokkal, hogy kitől sajátítod el a szükséges ismereteket.
Téged is érdekel a hackelés?